Guttmann Béla a világ labdarúgásának egyik korszakos zsenije, jó értelemben vett fenegyerek volt, aki korabeli források szerint talpig úriember volt, de akadtak esetek, amikor kikelt magából. Erről Puskás Ferenc és az egykoron Bajnokcsapatok Európa Kupáját nyert Benfica akkori vezetői is tudnának beszélni…
Már labdarúgóként is sikeres volt, négyszer húzhatta magára a magyar címeres mezt, de igazán edzőként teljesedett ki az 1899. január 27-én született Guttmann.
Élete folyamán 12 országban, 25 csapatban fordult meg edzőként, Európában és Dél-Amerikában egyaránt. Legnagyobb sikereit Portugáliában, a Benfica csapatával érte el, amellyel 1961-ben, majd egy évvel később a Bajnokok Ligája elődjének számító BEK-trófeát emelhette a magasba.
Ez utóbbi győzelme több szempontból is érdekes. A Benfica ellenfele a döntőben az a Real Madrid volt, amely soraiban tudhatta Puskás Ferencet, aki előzőleg játékosa is volt Guttmannak.
Az edzőlegenda 1947/48-ban a Kispesti AC kispadján ült, amelyben Puskás is játszott. Azonnal meglátta benne a tehetséget, de azt is tudta, hogy csiszolatlan gyémánt van a kezei között, akire oda kell figyelni.
„Eltökélt szándékom, hogy rendesen viselkedő játékost faragjak belőle. (...) Nem vette észre, hogy az egész mérkőzés alatt egyetlen partot sem dobott és eszébe sem jutott szögletet rúgni? Megnevelem az ő érdekében, mert csak így lehet belőle igazán nagy játékos. Szerencsére jó az alaptermészete, szívesen hajlik a jóra”- nyilatkozta 1948-ban a Képes Sportnak.
Hogy zseniális játékos lett az ifjú Puskásból, mára már mindenki tudja. Ehhez mennyi köze volt Guttmannak, erre nehéz pontos választ kapni. Viszont az akkor már 49 éves edző a bizonyos szempontból öntörvényű játékosának köszönheti, hogy nekiindult a világnak.
A Kispest egy győri mérkőzésén Guttmann elégedetlen volt egyik játékosa, Pátyi Mihály teljesítményével, akit le akart zavarni a pályáról. Puskás viszont közbe lépett és odaszólt csapattársának: „Nem mész sehova”.
Az edző olyan dühbe gurult, hogy felállt a kispadról, felült a lelátóra, később otthagyta a csapatot. Utána egy rövid ideig a magyar válogatott pályaedzője volt, ahol újfent találkozhatott Puskással, majd megindult és külföldön próbált szerencsét.
Így juthattunk el az 1962-es amszterdami BEK-döntőig, ahol a magyar labdarúgás két legendás alakja, Guttmann és Puskás újra találkozhatott, immáron ellenfélként. Mindketten megmutatták nagyságukat azon a napon.
A finálé szünetében a Real Madrid 3-2-re vezetett, a spanyolok mindhárom gólját Puskás szerezte. Olyan futballhatalmasságok játszottak abban a csapatban, mint Alfredo di Stefano vagy Francisco Gento, a magyar mégis igazi vezére volt a királyiaknak.
Guttmann viszont nem esett kétségbe az eredménytől, a szünetben alaposan feltüzelte az övéit.
„Az ellenfél gyakorlatilag már halott, simán rúgtok egy ötöst” – bátorította a portugál csapat tagjait, ahol ugyancsak a kor legnagyobbjai közül szerepeltek páran, elég Eusébiót – aki a magyarnál lett nagy futballista - vagy Colunát említeni.
A magyar edző nem tévedett, a lisszaboni klub megfordította a mérkőzést, végül 5-3-ra nyert. A diadalon felbuzdulva fizetésemelést és extra prémiumot kért a piros-fehérek vezetőitől, amit megtagadtak neki.
Innentől datálódik Guttmann Béla átka, amelyet a Benfica a mai napig nyög. A magyar edzőről az a hír járta, hogy mindig talpig úriember volt, mielőtt edzőnek állt volna, tánc- és illemtanárként kereste kenyerét, de azon a napon az elnöki irodában annyira megharagudott, hogy átokkal sújtotta a klubot, miszerint az elkövetkezendő száz évben egyszer sem nyernek európai kupát.
A szobából kilépve összepakolt és Uruguayig meg sem állt, ahol a Penarol mestere lett (Vadócz Krisztián jelenleg ennek a montevideói klubnak a játékosa).
A Benfica már a következő évben megtapasztalhatta Guttmann szavainak súlyát. Sorozatban harmadszor jutott el a BEK-döntig – előzőleg a Barcelonát és a Realt sikerült megverni -, 1963-ban viszont a Milan örülhetett a Wembleyben, 2-1-es győzelmével.
Azóta még hétszer jutott el európai kupadöntőig a csapat, mindannyiszor elbukta. Még mindig tartja magát a Guttmann-átok. Ettől függetlenül a legnagyobb portugál klub stadionjában 2014-ben szobrot állítottak legsikeresebb edzőjük emlékére.
Hatása egyéb szinten is érzékelhető, még a mai modern labdarúgásban is, habár arról a fogalomról hogy mi is számít modernnek, korszerűnek, megvolt a maga véleménye:
„Korszerű?... Ez is egy szlogen. Mi az, hogy korszerű? A győztes csapattól még soha nem kérték számon, hogy miért nem korszerű a játéka. Úgy kell játszani, hogy győzzön a csapat. Az mindig korszerű!” – nyilatkozta 1968-ban Vándor Kálmánnak Guttmann.
Többször hangoztatta azt is, hogy a harmadik év egy klubnál mindig nagyon veszélyes, nem szabad tovább maradni egy csapatnál, ezért is váltott olyan gyakran, akár országot is Guttmann. Ezt a nézetet a mai (nagy) edzők közül többen is osztják.
"A jellemzésnek az a része tehát, hogy nem sokáig maradtam egy klubnál, igaz, hiszen tudtam, hogy egy-egy maximális teljesítmény után már nemigen következhet szupermaximum. A profi világban pedig az ilyen fokozatokat várják el a menedzserek. Ha azután nem sikerül, megy a tréner..." – olvasható Hoffer József 1963-as írásában.
Guttmann Béla ma lenne 121 éves.
Forrás:M4Sport.hu