Az UTE honlapjának közlése alapján a Kúria "kötelezi az alperest, hogy a megállapított jogsértő magatartást 30 napon belül hagyja abba, és eltiltja a további jogsértéstől". A Kúria kötelezi továbbá az alperest, hogy 15 napon belül az ítélet rendelkező részét 30 napig tegye közzé honlapjának kezdőlapján.
Az Újpest FC oldalán a belga tulajdonos Roderick Duchatelet nyilatkozott a legfrissebb fejleménnyel kapcsolatban:
"A Kúrián lefolytatott tárgyalás eredményét tekintve egy előző kúriai döntés felülírása történt, ami engem is meglepett. A klub megvárja a hivatalos, írásos ítéletet, és annak teljes ismeretében fog reagálni a történtekre"
- közölte.
Az Újpest FC 2017. július elején mutatta be új címerét. A futballcsapat honlapja szerint a több ezer beküldött szurkolói voks alapján egyértelmű eredmény született a szavazásra bocsátott három tervezet között. A szurkolók ezután tüntetésen követelték a régi címer visszaállítását, az UTE pedig kisebbségi tulajdonosként nem járult hozzá a változtatáshoz, majd bírósághoz fordult, ám első fokon elutasították a keresetét a személyiségi jogi perben. Másodfokon azonban 2017 decemberében az anyaegyesület számára kedvező döntés született. A bíróság kimondta, hogy a futballklubnak vissza kell vonnia az új címert.
Az Újpest FC ekkor a Kúriához fordult, amely neki adott igazat, mivel indoklása szerint valamely önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet saját címerének saját döntésen alapuló megváltoztatása objektíve nem okozhatja egy attól elkülönült jogi személy jó hírnevének sérelmét.
Az UTE 2019 májusában jelezte, nem fogadja el a Kúria döntését, a közgyűlésen a küldöttek az egész UTE-család nevében egységesen felszólították az Újpest 1885 Kft. vezetését, hogy tisztelje a hagyományokat, álljon el a jogsértéstől és állítsa vissza a hagyományos címert. Két hónappal később az UTE az Újpest FC javára öt évre lemondott a címerrel kapcsolatos használati, értékesítési és hasznosítási jogairól.
Duchatelet 2020 májusában közölte, kész visszaállítani a régi címert, ha az UTE belegyezik abba, hogy a két klub utánpótlás-nevelő képzése egyesüljön a jövőben. Az UTE visszautasította a szerinte zsarolással felérő kezdeményezést.
Tavaly április közepén az Alkotmánybíróság (AB) alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria ítéletét. Indoklásában emlékeztetett, hogy a Kúria felülvizsgálati döntésével zárult eljárásban a bíróság az UTE keresetét elutasította, nem állapította meg a felperes személyiségi joga, azon belül a jóhírnévhez való joga megsértését, az egyesület ezért is az AB-hoz fordult.
Alkotmányjogi panaszában az UTE kifejtette, hogy álláspontja szerint a hatályos polgári törvénykönyv megerősítette a jogi személyek személyiségi jogát, a bíróságok döntése azonban a korábban hatályos polgári törvénykönyv rendelkezésének megfelelően kialakult szemléletet és joggyakorlatot tükrözi, így a döntés sértette a tisztességes eljáráshoz, tulajdonhoz, illetve a jóhírnév védelméhez fűződő alapjogát.
Az AB megállapította, hogy a Kúria teljes mértékben figyelmen kívül hagyta az ügy alapjogi érintettségét. Nem vette ugyanis figyelembe, hogy a törvény által létrehozott jogalanyok esetében jellegüknél fogva a személyiség védelmét eltérően kell értelmezni, mint a természetes személyek esetében, tekintettel arra, hogy lényegük a külvilág felé megjelenő képben ragadható meg.
Ebből következően a Kúria kizártnak tekintette a személyiségi jogsérelem bekövetkeztét, így nem vizsgálta, hogy a címer megváltoztatása negatív hatással volt-e az UTE jó hírnevére. Az AB tehát megállapította, hogy a Kúria támadott ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.
MTI